Swami Sivananda élete példája az emberiség szolgálatának, mind az orvosi évei alatt, mind később, világhírű bölcsként és megvilágosodott jógiként ( jivanmukta ). Mindenkit szolgálni, mindenkit szeretni, mindenkivel érintkezni és mindenkiben meglátni az Istenit - ezek voltak azok az elvek, amiket tanított és ami szerint élt.

Swami Sivananda 1887. szeptember 8-án, előkelő családban született Tamil Nadu -ban, Dél Indiában, s már kezdetektől természetes érdeklődéssel fordult a bölcseleti tanulmányok felé. Bár vidámságot kedvelő, csintalan gyerek volt, de szeretettel teli és nagylelkű. Természetes hajlandóság volt benne arra, hogy életét a tanulásnak és aVedanta (filozófiai irányzat) gyakorlásának szentelje. Ezen felül még veleszületett vágya volt, hogy mindenkit szolgálhasson, és ösztönösen teljes egységet érzett minden embertársával.

Annak ellenére, hogy ortodox családba született, a vallásossága szokatlanul széles látókörrel, és az előítéletek teljes hiányával párosult. Sivananda -t már fiatal korában is a szolgálat iránti vágy hajtotta, így lett orvos. Több éven át a szegény Malaysiában szolgált. Ezen kívül kiadott egy orvosi lapot, és sokat publikált az egészséget érintő problémákról, de úgy érezte, hogy ez nem elég. Az elmének és a testnek ez a doktora hátat fordított a karrierjének, és a lemondást választotta.

Visszatért Indiába és egy évi vándorlás után 1924-ben Rishikesh -ben (Himalája) telepedett le, szigorú önmérsékletnek vetve alá magát.

A fiatalember megtalálta guru -ját, Swami Vishwanand -át, és Swami Sivananda Saraswati néven beavatták a sannyas -ba (lemondott rend).

Az elkövetkező hét évben Swami Sivananda legtöbb idejét meditációval töltötte. Még ez alatt az idő alatt is a betegeket szolgálta egy kis klinikán, amelyet ő alapított. Lassan tanítványok kezdtek köré gyűlni. Az 1930-as évek elejétől kezdve gyakran hosszú utazásokat tett Indában és Sri Lankán és felkavarta a szíveket és lelkeket szellemi vonzerejével, erősen zengő hangjával és nagy erejű szónoki képességével.

Bárhová ment, sankirtan -t vezetett (közös éneklést), előadásokat tartott, az embereket arra tanította, hogyan válhatnak erőssé, egészségessé a jóga asana -k (jógapózok), a pranayama (légzőgyakorlatok) és a kriya -k (testtisztító gyakorlatok) gyakorlásával.

Mindenek előtt arra bíztatta hallgatóit, hogy kitartóan törekedjenek a spirituális fejlődésre.

Ezalatt Rishikesh -ben egyre több tanítvány gyűlt össze és egy ashram (bentlakásos jógaintézmény) alakult ki Sivanandakörül. Korlátlan bőkezűségével, a szolgálat szellemével, mély elkötelezettségével és állandó jó humorával kiemelkedő példát mutatott tanítványainak.

1932-ben indította be a Sivananda Ashram -ot, 1936-ban megszületett a "Divine Life Society" (Az Isteni Élet Társasága). A "Yoga Vedanta Forest AcademyT-t (Jóga Vedanta Erdei Akadémia) pedig 1948-ban szervezte meg. Minden tevékenységének legfőbb célja és feladata a spirituális ismeretek terjesztése, valamint a jóga és a Vedanta (filozófiai irányzat) tanítása volt.

Swami Sivananda tanítása kikristályosította a vallások alapvető tanait, és a jóga ösvényeket eggyé olvasztotta - létrehozta a jóga szintézisét. Mindezt így összegezte: "Szolgálj, szeress, adakozz, tisztulj, meditálj és valósítsd meg önmagad."

Az önzetlen szolgálat eszméjének, a karma jógának ragyogó példája volt az ő élete. Swami Sivananda -nak minden munka szent volt, semmilyen feladat nem volt alantas. Fáradhatatlanul kereste az alkalmat arra, hogy szolgáljon és segítsen másokat, és sosem halasztotta el, amit meg kellett tennie. Swami Sivananda több mint 200 könyv szerzője, melyek a szeretet és szolgálat üzenetét hordozzák. Szerte a világon minden nemzetből, vallásból és felekezetből vannak tanítványai.

Swami Sivananda 1963. július 14-én hagyta el fizikai testét.