INTERJÚ ÓMKÁRÁVAL
ÓMKÁRA: A tradicionális jóga aszerint közelíti meg az ételeket, hogy azok hogyan segítik a jóga gyakorlóját az önfejlődés ösvényén. Azt tanítja, hogy az a helyes étkezés, ami jó a testnek és az elmének. Ezek az úgynevezett szattvikus ételek: zöldségek, gyümölcsök, gabonák és magvak. Egyszóval azonosak a Biblia Teremtés könyvében leírtakkal, Mózes I. könyve 1. rész 29. vers: „És monda Isten: Ímé néktek adok minden maghozó fűvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.” A jóga legmagasabb szintjeit gyakorlók elhagyják a tojásfogyasztást is. A Hatha Jóga Pradípiká jóga alapmű II/14 verse a kezdeti fejlődés szakaszában még javasolja a tej és a ghí (tisztított vaj) fogyasztását, de később ezt is elengedhetőnek tartja.
NATURPORTAL: Mit jelent az erőszakmentesség az állatok védelme esetében?
ÓMKÁRA: Vannak olyan esetek, amikor az állatok védelme szemben áll az emberek védelmével (pl. medvék túlszaporodása, szúnyogok irtása, mérgeskígyók pusztítása). Mi a helyes hozzáállás a jógikus hagyomány szerint? Lecsaphatunk-e egy szúnyogot? (ezek szoktak a laikusok leggyakoribb kérdései és fenntartásai lenni…)
Az Univerzum az ember előtt, vadászat nélkül is rendben működött, a saját önszabályozó törvényei szerint. A jóga szellemiségét a környezettel és a nem ártás szellemiségével összhangban kell gyakorolni. E szemléletben, a mi éghajlatunkban, hazánkban szükségtelen a hús és halfogyasztás, hiszen minden más rendelkezésre áll az egészséges élethez, ami összhangban áll az előző kérdésben említett, Mózes I. könyve 1. rész 29. versével. Azonban északon egy eszkimó esetében természetes a fóka elfogyasztása, hiszen anélkül a magasabb rendű élőlény, az eszkimó ember elpusztulna. Hozzáteszem az eszkimók nem tipikus jógagyakorlók és az átlagéletkor is elég rövid náluk. Minden állati élet elpusztítása előtt, mérlegelnünk kell, tudunk-e élni és védekezni az ártó hatása ellen és ha minden lehetőségünk kimerült, csak akkor és végső lehetőségként marad saját életünk és egészségünk védelmében a „szúnyog lecsapása”. Bár, ahogy fejlődik a jógi a meditáció stb. gyakorlása révén, a tudata által létrehozott környezet átalakul és eltűnnek az ártást kikényszerítő helyzetek.
NATURPORTAL: Mit jelent az erőszakmentesség beszéd, illetve gondolatok szintjén, tudati szinten?
ÓMKÁRA: Nem ártani sem gondolatban, sem szóban, sem tettben. Az igazi erőszak először gondolatban fogalmazódik meg. A szó és a tett a gondolat kiterjedt megnyilvánulása. Ezért a jóga a gondolatok uralását tartja elsőrendűnek, mert ha azt uraljuk, akkor a szó és tett uralása már megoldott.
NATURPORTAL: Hogyan függ össze az erőszak és a környezetvédelem? (pl. kevesebb hús élhetőbb bolygó, erőszakosan nem jó a természetet kizsákmányolni)
ÓMKÁRA: A haszonelvű, nyugati ember tévúton jár, a természetet nem leigázni kell, hanem megtanulni összhangban élni vele, hiszen az ember maga is természeti lény, része a természetnek. Ha az ember a Mózesi, vagy jógikus vegetáriánus táplálkozáson élne 12-szer ennyi ember boldogan élhetne a Földön. Az ENSZ egy tanulmányban már 2009-ben felhívta a világ figyelmét, hogy a klíma változásokat okozó gázok 50%-a az állattenyésztésből származik. Mivel ez sok ember ízlelőbimbóit sérti, ezért ezt az üzenetet sokan nem szeretnék hallani. „Inkább pusztuljon a világ, de a húsevésből nem engedünk.”
NATURPORTAL: Tilalmazott-e a jóga tradíciója szerint a nyílt vagy burkolt erőszak bármilyen társadalmi, gazdasági, vagy politikai cél elérésére? Ebből a szempontból mi minősül erőszaknak?
ÓMKÁRA: A jóga tradíciója a társadalom egy szűk csoportjának, pontosabban, egy ezrelékének cél és értékrendjét tükrözi. Ebben nincs helye az erőszaknak. Aminek helye van az a passzív rezisztencia, vagy más néven a Gandhi által alkalmazott, az erőszakos hatalommal való együtt nem működés rendszere. Ez nagyobb erő, mint az erőszak. Ezzel a módszerrel Gandhi a világ egyik legnagyobb hatalmát a Brit birodalmat győzte le.
NATURPORTAL: Van-e létjogosultsága az erőszaknak abban az esetben, ha az életünket fenyegeti valamilyen veszély, avagy az életünket fenyegető erőszaknak vagyunk kitéve?
ÓMKÁRA: Ebben a kérdésben a jóga egyik alapműve a Bhagavad Gítá ad iránymutatást, aminek kifejtésére ez az interjú kerete túlságosan szűk.
NATURPORTAL: Mit mond az erőszakmentességről, az ahimszáról Sivánanda mester?
ÓMKÁRA: Sivánanda Mester az ahinszá fogalmát az eddig említettek szellemében „AZ UTAK A BOLDOGSÁGHOZ” című művének, Ahinszá elnevezésű fejezetében fejti ki a 27-32 oldalak között.
NATURPORTAL: Miért jó nekünk az, ha erőszakmentessé válunk?
ÓMKÁRA: A jóga tanítása szerint (Jóga Szútrák II/18) a földi élet a megtapasztalásról és az abból levont következtetések alapján a tudatnak (purusa) az anyagvilág rabszolgaságából való kiszabadításáról szól. Ennek első lépcsője az Ahinszá vagy erőszakmentesség. Ez az önkiteljesedés vagy önfejlődés első lépcsője, mely hihetetlen erőt ad a jóga további hét lépcsőjén való haladás útján.
NATURPORTAL: Milyen módszerek vannak az ahimsza terjesztésére?
ÓMKÁRA: A JÓGA gyakorlása elméletben és gyakorlatban, egy hiteles Mester-Tanítvány rendszerben (Guru-Parampará)
***
VÁRUNK SZERETETTEL AZ ÉV MINDEN NAPJÁN A NEKED VALÓ JÓGÁVAL
- Jógatanfolyamok kezdőknek és haladóknak.
- Oktató képzések.
- Jógafilozófia az alapoktól a felsőfokig.
- Jógaterápia és ájurvéda.
- Jógaéletmód, elvonulások és jógatáborok.
„A Jóga gyakorlásával megnő az energiád, az életerőd, az élethosszod és az egészséged szintje.” – Szvámí Sivánanda
„Bárki jógázhat, nem számít, mennyi idős, milyen vallású, milyenek az anyagi és egyéb körülményei. Fiatal vagy öreg, beteg vagy egészséges – mindenkinek hasznára válhat ez az évezredes tudomány.” – Szvámí Visnu-dévánanda
Látogass el a FACEBOOK oldalunkra is, ahol folyamatos friss híreket és tanításokat olvashatsz a jógával kapcsolatban.