SIVÁNANDA JÓGAKÖZÖSSÉGI PORTÁL ÉS A SPIRITUART JÓGA ALAPÍTVÁNY
1028 Budapest, Szegfű utca 2. | +36 1 397 5258 | +36 30 689 9284 | joga@sivananda.hu
Számlaszámunk: 16200106-11604543      Adószámunk: 18079492-1-41

A Rádzsa Jóga

A Rádzsa jóga (Királyi jóga) másnéven Patandzsala-jóga, a szerző elnevezése alapján.

A szerző

Patandzsali Maharsi a jógafilozófia kifejtője volt. Patandzsalira manapság úgy tekintenek, mint az Úr utolsó avatarájára. A Jádnyavalkja-szmritiben úgy találjuk, hogy Hiranjagarbha volt a jóga eredeti tanítómestere. Patandzsali Maharsi csak összegyűjtötte és magyarázatokkal látta el a jóga Hiranjagarbha által tanított előírásait, elveit és tanait.

Jóga-szútrák

Patandzsali a jóga filozófiáját szútrákban írta meg. A szútra tömör kijelentést, velős állítást jelent. Olyan aforizmaszerű mondás, amelynek jelentése mély és rejtett. A régmúlt idők risijei kizárólag szútrákban fejezték ki a filozófiai gondolatokat és azok megvalósítását. A szútrák jelentését igen nehéz megérteni a hozzájuk fűzött kommentárok, magyarázó szövegek vagy egy jógában jártas mester segítsége nélkül.

A tökéletességet elért jógi gyönyörűen el tudja magyarázni a szútrákat. A szútra szó szerint fonalat jelent. Ahogy a különböző színű virágokat egyetlen fonalra felfűzve gyönyörű füzért kapunk, vagy ahogy a gyöngyöket zsinórra felfűzve csodás nyakéket készíthetünk, úgy a jógikus gondolatokat is sorba lehet fűzni szútrákba. A Jóga-szútrák további fejezetekre oszlanak.

Első fejezet

Az első fejezet a Szamádhipáda, amely a különböző fajta szamádhikkal foglalkozik, és ötvenegy szútrából áll. Leírja a meditáció akadályait, az ötféle vrittit (gondolathullámot) és azok ellenőrzésünk alá vonását, a háromféle vairágját (lemondást), Ísvara természetét, a szamádhihoz vezető különféle módszereket és azt, hogy milyen erények kialakításával érhetjük el az elme nyugalmát.

Második fejezet

Ezt a fejezetet Szádhanapádának hívják, és ötvenöt szútrából áll. A krijá jógát fejti ki, azaz a tapaszt (önmegtartóztatást), a tanulmányokat, az Úr iránti teljes odaadást, az öt klésát (szenvedést) és azokat a módszereket, melyekkel ezek a szamádhi útjában álló szenvedések megszüntethetők, a jamát, a nijamát és azok gyümölcseit, az ászana és a pránájáma gyakorlását és azok hasznát, a pratjáhárát és annak előnyeit stb.

Harmadik fejezet

A harmadik fejezet a Vibhútipáda, amely ötvenhat szútrából áll. A dháranával (koncentráció), a dhjánával (meditáció) és a külső tárgyakra, az elmére, a belső csakrákra és egyéb objektumokra irányított szanjama különböző fajtáival s a különböző sziddhik (különleges képességek) kifejlesztésével foglalkozik.

Negyedik fejezet

A negyedik fejezet címe Kaivaljapáda, és a kaivalja vagy egyedülvalóság témáját tárgyalja. Harmincnégy szútrából áll. A tökéletességet elért jógi egyedülvalóságát vizsgálja, aki tökéletesen különbséget tud tenni a Prakriti (Természet) és a Purusa (Lélek) között, s aki már elválasztotta magát a három gunától (minőségtől). Az elmével és az elme természetével is foglalkozik, de a dharmamégha szamádhi leírása is ebben található.

Mi a rádzsa jóga?

A rádzsa jóga a jógaösvények királya, amely közvetlenül az elmével foglalkozik. Ebben a jógában nincs küzdelem sem az életerővel, sem a fizikai testtel, és nincsenek hatha jóga kriják. A jógi nyugodtan ül, figyeli az elmét, és elcsendesíti a fel-felmerülő gondolatokat. Lenyugtatja elméjét, megfékezi a gondolathullámokat, és belép az aszampradnyáta szamádhi gondolatmentes állapotába. Ezért rádzsa jóga (királyi jóga) a neve. S bár a rádzsa jóga egy dualisztikus filozófia, amely a Prakritit és a Purusát tárgyalja, végső soron mégis segíti a tanítványt az egység advaita megtapasztalásában. Jóllehet említi a Purusát, végül a Purusa eggyé válik a Legfőbb Önvalóval, vagyis az upanisadok Brahmanjával.

A rádzsa jóga a szenvedésből a szabadságba vezető királyi út, mely a négy nagy alapelvvel foglalkozik: a szenvedéssel, annak okával, a szenvedéstől való megszabadulással és annak eszközeivel. A rádzsa jóga által megfogalmazott módszerek gyakorlása az összes szenvedés megszüntetéséhez és az örök üdvösség eléréséhez vezet.

A rádzsa jógát más néven astánga jógának vagy nyolctagú jógának is nevezik, a nyolc tag pedig a jama, nijama, ászana, pránájáma, pratjáhára, dháraná, dhjána és szamádhi.

Jama és nijama

A jama és a nijama a legfontosabb előfeltételei a meditáció gyakorlásának. Ha ezek elsajátítása nélkül előreszaladsz a meditációhoz és a szamádhihoz, csak a lábadat fogod eltörni. De arra sem várhatsz, hogy az összes jamát és nijamát tökéletességre fejleszd, hiszen akár egyetlen jamának a gyakorlásához is egy egész élet szükséges. Ezért gyakorold a jamát-nijamát, ám egyidejűleg végezd a koncentrációt és a meditációt is annak ellenére, hogy a jama-nijamában még nem állapodtál meg teljesen.

A jama (önmérséklet, erkölcsös viselkedés) a következőkből áll: szatja, ahinszá, brahmacsarja, aparigraha és asztéja. A szatja az élet minden területére kiterjedő igazmondást jelenti. Egyetlen Hariscsandráról tudunk csak, aki az igazmondásban tökéletes volt. Ennyire nehéz ezt az erényt kifejleszteni. Ám sokan vannak, akik próbálják beépíteni azt a mindennapi életükbe. Szeress minden élőlényt! – ez az ahinszá gyakorlása. Habár a tökéletes brahmacsarját (önmegtartóztatást) nem tudod betartani, legyen az életed mértéktartó. Ne élj fényűző életet, csökkentsd az igényeidet – ez az aparigraha lényege. Az asztéja azt jelenti, hogy nem vágysz más gazdagságára. Akik szeretnék elérni a múlhatatlan Abszolútot, azoknak rendíthetetlenül be kell tartaniuk e szabályokat.

A nijama (betartandó előírások) a következőkből áll: saucsa, szantósa, tapasz, szvádhjája és Ísvarapranidhána. A saucsa külső és belső tisztaságot jelent. E kettő közül a belső tisztaság – az elme és a szív tisztasága – a fontosabb. Szabadulj meg a kártékony vrittiktől! A szantósa (elégedettség) a legnagyobb érték, a legnagyobb kincs. A tapasz az önmegtartóztatás. Az ego visszaszorítása és az önzetlen szolgálat a tapasz gyakorlásának formái. Az alázat és a vágynélküliség az önfegyelem legfőbb formái. Gyakorold ezeket szakadatlanul, fáradhatatlanul az önzetlen szolgálat révén! Gyakorold a Gítában felsorolt háromféle tapaszt! Az önfegyelmezésnek a böjtöléshez hasonló módszerei szintén a tapasz fogalomkörébe tartoznak. A böjt alatt meditatív hangulatba kerülsz. A szvádhjája a vallásos írások tanulmányozását jelenti, de a mantrák ismétlését is szvádhjájának tekintik. S végül ott az Ísvarapranidhána, az Úrnak való teljes önátadás. „A Tiéd vagyok, minden csak a Tiéd, ó Uram, legyen meg a Te akaratod!” – így hangzik önátadás mantrája.

Ászana és pránájáma

A jama és nijama után következik az ászana. Patandzsali nem szentel túl sok figyelmet az ászanáknak, csak biztos és kényelmes ülőhelyzetet ír elő. Csupán azt akarja, hogy vegyél fel egy kényelmes testtartást, amelyben hosszú ideig tudsz ülni, és amelyben az alvás nem lesz úrrá rajtad. Csak a hatha jógában vannak különböző ászanák és pránájámák, amelyek a későbbi fejlődés eredményei. Az ászanákhoz hasonlóan később az asta-kumbhaka (nyolc kumbhaka) is megjelent a pránájámán belül. Most ismertetem a pránájáma négy könnyű és fontos gyakorlatát. Az első a könnyű – szukha purvakapránájáma. Ezt akár az ágyban fekve is gyakorolhatod. Lélegezz be mindkét orrlyukadon, amilyen hosszan jólesik, tartsd benn a levegőt, amíg jólesik, és lélegezz ki. A következő pránájáma a szandhjá pránájáma, más néven anulóma-vilóma pránájáma. Lélegezz be a bal orrlyukadon, tartsd benn a levegőt, majd lélegezz ki a jobb orrlyukadon; ezután lélegezz be a jobb orrlyukadon, tartsd benn újra a levegőt, és lélegezz ki a bal orrlyukadon. Ebből áll egy kör pránájáma. A javasolt arány a púraka (belégzés), kumbhaka (benntartás) és récsaka (kilégzés) között 1 : 4 : 2. De az elején ezzel még nem kell foglalkoznod. Majd ha gyakorlottá válsz, ez az arány önmagától adódni fog. Különösen a légzésvisszatartás alatt fontos, hogy az ista mantrádat elkezdd ismételgetni. Így lesz a gyakorlat még hatásosabb, mivel feltöltődsz isteni energiával. A harmadik a bhasztriká pránájáma. Ez gyors kilégzések és belégzések egymás utáni sorozata, mely olyan, mint a kovács fújtatója. Már egyetlen kör bhasztriká is néhány másodpercen belül felélénkít. Ezt a pránájámát télen gyakorold. Nyáron csak egy kört végezz, és azt is korán reggel. A negyedik a sítalí pránájáma. Formálj csövecskét a nyelvedből, és ezen keresztül szívd be a levegőt, tartsd benn, majd fújd ki. Nyáron a sítalí különösen hasznos lehet, mivel azonnal lehűti a szervezetet. Ezenfelül megtisztítja a véredet is. Ugyanaz a hatása, mintha egy pohár jéghideg vizet meginnál. Ha számottevő ideig gyakorolod ezeket a pránájámákat, magától bekövetkezik a kévala kumbhaka, ami nem más, mint kumbhaka púraka és récsaka nélkül, vagyis légzésvisszatartás be- és kilégzés nélkül. Az elme teljesen mozdulatlanná válik ez után a pránájáma után.

Pratjáhára

A pratjáhára elvonást jelent: az indriják (érzékek) visszavonását a tárgyakról. Az elme, amely megtisztult a jama, nijama és pránájáma gyakorlása által, elnyeli az érzékeket. Ezt követően az elme még inkább elcsendesül. Aki a pratjáhára mesterévé vált, nem fog többé a viksépára, az elme csapongó természetére panaszkodni. A pratjáhára erőt ad a gyakorlónak. Amikor az indrijákat visszavontad a tárgyakról, akkor tudod az elmét egy bizonyos pontra rögzíteni. A pratjáhára és dháraná szoros kapcsolatban állnak egymással.

Dháraná, dhjána és szamádhi

A dháraná az elme valamely külső vagy belső tárgyra való összpontosítását jelenti. Kifelé fordulva az elmét lehet az Úr Hari, az Úr Krisna vagy az Úr Ráma képére vagy bármilyen más külső tárgyra vagy pontra rögzíteni. Befelé fordulva az elmét rögzíthetjük valamelyik csakrára, a test bármely részére vagy bármilyen elvont fogalomra. Miután uralmat szereztél a prána felett a pránájáma segítségével, az indriják felett pedig a pratjáhára segítségével, próbáld meg elmédet egy pontra rögzíteni. A dháraná csak akkor végezhető, ha az elme nyugtalanságától már megszabadultál. A dháraná után a dhjána következik. A dhjánában az elmét hagyod elidőzni egyetlen gondolatnál. A Bhagavad-Gítában van egy gyönyörű leírás a dhjána folyamatáról. Tanulmányozd a hatodik párbeszédet! Vonulj vissza egy eldugott, magányos helyre, itt teríts le magadnak egy ülőhelyet, sem túl magasan, sem túl alacsonyan. Egy darab ruha, szarvasbőr és kusafű, egyik a másik tetejére rakva, alkotják az ideális ülőhelyet. Fékezd meg az érzékeidet, és csendesítsd le az elmédet! Tartásod legyen egyenes, a fejed, a nyakad és a törzsed hozd egy vonalba! Emeld tekinteted a trikútira (a szemöldökök közötti területre). Zárd le a sugárutakat, melyeken keresztül az érzékek kifelé áramolnak, rögzítsd az elmédet Istenre vagy a szíved mélyén lakozó Önvalóra, és tartsd vissza lélegzeted a fejtetőnél a kévala kumbhaka gyakorlásával: így érheted el az elme tökéletes koncentráltságát. Gyorsan belépsz előbb a dhjána, majd a szamádhi állapotába. Ez a három, nevezetesen a dháraná, a dhjána és a szamádhi sokkal inkább belül zajló folyamatok, mint az őket megelőző jama, nijama, ászana, pránájáma és pratjáhára. E három (dháraná, dhjána, szamádhi) együttesen alkotják a szanjamát. Ebből a háromból áll a rádzsa jóga antaranga szádhanája (a gyakorlás belső tagjai). A valódi rádzsa jóga a pratjáhára gyakorlásával kezdődik. A szanjama jelenti a rádzsa jóga tényleges gyakorlását.

A szanjama gyakorlásával beléphetsz annak a dolognak az igazságába, amin éppen meditálsz. A nirbídzsa (mag nélküli) szamádhi vagy aszampradnyáta szamádhi a rádzsa jóga végső célja. Ehhez képest a szanjama szintén csak külső vagy közvetett tapasztalat. Ez is csak felkészülés. Itt még jelen van az álambana, valami, amitől az elme függeni tud; a nirbídzsa szamádhiban viszont már nincs semmi, amitől az elme függene. Ez a nirálambana. A gyakorló egyre feljebb lépdel a jóga létrájának fokain, miközben különféle tapasztalatokra, tudásra és képességekre tesz szert. Megtapasztalja abszolút szabadságát, és eléri a kaivalját, a rádzsa jóga végső célját. A három világ összes tudása, minden világi tudomány szalmaszál csupán a kaivalját elért jógi végtelen tudásához képest. Dicsőség az ilyen magasztos jógiknak! Az ő áldásuk kísérjen bennünket!

Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz  c. könyvéből

Ha szeretnél megismerkedni a teljes művel, szeretettel ajánljuk a Rádzsa jóga modult.

***

VÁRUNK SZERETETTEL AZ ÉV MINDEN NAPJÁN A NEKED VALÓ JÓGÁVAL:

„A Jóga gyakorlásával megnő az energiád, az életerőd, az élethosszod és az egészséged szintje.” – Szvámí Sivánanda

„Bárki jógázhat, nem számít, mennyi idős, milyen vallású, milyenek az anyagi és egyéb körülményei. Fiatal vagy öreg, beteg vagy egészséges – mindenkinek hasznára válhat ez az évezredes tudomány.”  – Szvámí Visnu-dévánanda

Látogass el a FACEBOOK oldalunkra is, ahol folyamatos friss híreket és tanításokat olvashatsz a jógával kapcsolatban.