SIVÁNANDA A JÓGAÁSZANÁKRÓL

SIVÁNANDA A JÓGAÁSZANÁKRÓL

A jóga rendszere nyolc angát, azaz tagot vagy lépcsőfokot foglal magába, melyek a következők: jama, nijama, ászana, pránájáma, pratjáhára, dháraná, dhjána és szamádhi. Az első két lépcsőfok a jama és a nijama, az erkölcsi tiltások és szabályok rendszere. Az ászana a nyolctagú, vagyis astánga jóga harmadik lépcsőfoka, a pránájáma pedig a negyedik. Ha az alapokat nem fektetjük le gondosan, a felépítmény rövid idő után összeomlik. Ha élvezni akarjuk az ászanák összes spirituális előnyét, akkor először az első két lépcső, a jama és a nijama gyakorlását kell elmélyítenünk. Ezért ha a jógatanítvány még nem sajátította el tökéletesen az ászanákat, nem tud sikeresen továbbhaladni a jógagyakorlás magasabb szintjeire. Ha tudásunk már megalapozott az ászanákban, akkor tapasztalhatjuk meg a pránájáma előnyeit is.

Ászanatípusok

Az ászanák, azaz testhelyzetek száma annyi, ahányfajta élőlény létezik az univerzumban. Nyolcmillió-négyszázezer ászana van a nyolcmillió-négyszázezer testnek megfelelően. Az ászanák a különböző típusú élőlények ülőhelyzetének felelnek meg. A nyolcmillió-négyszázezer ászana közül nyolcvannégy a legfontosabb; s a nyolcvannégyen belül harminckettőt találtak nagyon hasznosnak az ember számára.

Az ászanák két nagy csoportra oszthatók, nevezetesen meditációs pózokra, valamint az egészséget és életerőt növelő pózokra. A jógaírások (sásztrák) szerint négy kitűnő meditációs póz létezik: a padmászana (lótuszpóz), a sziddhászana (tökéletes póz), a szvasztikászana (szerencsés póz) és a szukhászana (könnyű póz).

Meditációs pózok

A meditációs testhelyzetek rendkívül alkalmasak a dzsapa és az elmélyülés gyakorlására. Kizárják az elméből a mindennapi élet aggodalmait és gondjait. Megnyugtatják az idegeket, ellazítják a testet, lecsillapítják az elmét, és kiegyensúlyozottá teszik az embert. A meditációs pózok felszítják az emésztőtüzet, ezáltal jó étvágyat, egészséget és elégedettséget adnak. Megszüntetik a reumás fájdalmakat. Fenntartják a szél, az epe és a nyálka megfelelő arányát. Megtisztítják és erősítik a lábak idegeit. Elősegítik a brahmacsarja (önmegtartóztatás) gyakorlását.

„Szthira szukham ászanam”: a testhelyzet akkor megfelelő, ha szilárd és kényelmes. Semmilyen fájdalmas érzést vagy kényelmetlenséget nem szabad okoznia. Ha az ászana nem szilárd, az elme hamar nyugtalankodni kezd. Nem leszünk képesek összpontosítani. A testnek olyan mozdulatlannak kell lennie, mint a kőszikla. Amikor leülsz meditálni, élő szoborrá kell válnod. Ha ülőhelyzeted szilárd, akkor sikerül előrehaladnod a meditációban, és a testtudat megszűnik.

Amikor felveszel egy ülésmódot, gondold azt: „Szilárd vagyok, mint a kőszikla. Semmi sem ingathat meg.” Ismételd el ezt egy tucatszor az elmének. Ettől az ászana hamarosan mozdulatlanná válik. Képesnek kell lenned a négy meditációs póz valamelyikében három teljes órán át egyhuzamban ülni anélkül, hogy tested megmozdulna. Csak ekkor mondhatod, hogy elérted az ászana dzsaját, az ászana tökélyre vitelét. Ha csak egy órán keresztül tudsz mozdulatlanul ülni valamelyik pózban, elméd már akkor is egyhegyűvé válik, és belekóstolhatsz a végtelen békébe és belső lelki üdvösségbe (átmánanda). Rendszeres gyakorlással egy éven belül sikeres leszel, s képessé válsz három órán át egyhuzamban ülni. Kezdd a gyakorlást fél órával, majd fokozatosan emeld az időtartamot.

Ha egy idő után a lábadban erős fájdalom jelentkezik, bontsd az ülést, és masszírozd kb. öt percig a lábad, majd ülj vissza az ászanába. Később, ahogy fejlődsz, egyáltalán nem érzel majd fájdalmat. Épp ellenkezőleg, hatalmas örömöt fogsz tapasztalni. Gyakorold az ászanát reggel és este is.

Válassz ki egyetlen ászanát, majd tarts ki mellette, legyen az a padma, a sziddha, a szvasztika vagy a szukha, és állandó erőfeszítéssel ezt az egyet fejleszd tökéletessé és mozdulatlanná. Ne változtasd meg a kiválasztott ászanát! Egyhez ragaszkodj kitartóan! Tarts ki mellette állhatatosan! Éld át az összes előnyét ennek az egyetlen meditációs ászanának!

Egészségmegőrző pózok

Az egészségmegőrző pózok közül egyes ászanákat álló helyzetben lehet végezni. Ilyen pl. a tádászana (hegyállás), a trikónászana (háromszögállás), a garudászana (sasállás) stb. Vannak olyanok, melyek ülésben végzendők. Ezek a pascsimóttánászana (ülésből előrehajlás), a dzsánusírsászana (fej a térdhez póz), a padmászana (lótuszülés), a lólászana (lengő póz) stb. Másokat fekvő helyzetben gyakorlunk. Ilyen az uttánapádászana (felemelt lábú póz) és a pavanmuktászana (szelek felszabadítása). Gyenge és törékeny alkatú emberek a fekvő ászanákat végezzék. Más ászanák esetében, mint például a sírsászana (fejenállás), a vriscsiksászana (skorpióállás), a szarvángászana (gyertyaállás), a viparítakaraní mudrá (fél gyertyaállás) fejünk a föld felé néz, lábunk pedig az ég felé.

Jógaászanák és más testgyakorlatok

A szokásos testgyakorlatok a fizikai testnek csupán a felszíni izmait fejlesztik. Bárkiből lehet egy kidolgozott testű Sandow.[1] Az ászanák célja azonban az, hogy alaposan átmozgassák a belső szerveket, pl. a májat, lépet, hasnyálmirigyet, beleket, szívet, tüdőt, agyat és a létfontosságú belső elválasztású mirigyeket. Az ászanák erősítik a belső szerveket, serkentik működésüket, életerővel töltik meg a pajzsmirigyet és a többi endokrin mirigyet, amelyek nagyon fontos szerepet játszanak az egészség fenntartásában.

A testgyakorlatok elvonják a pránát (éltető erőt). Az ászanák viszont újratöltik a pránát, és egyenlő mennyiségben osztják el az egész testben, annak minden szervrendszerében. Az ászanák nem pusztán fizikai gyakorlatok. Megteremtik a mentális egyensúlyt, segítenek uralkodni az érzelmeken, és jótékony hatásuk spirituális szinten is megmutatkozik.

Az ászanák felébresztik a kígyóerőt, vagyis a kundalinít, amely alvó állapotban nyugszik a múládhára csakrában. Ez üdvösséget, erőt és jógikus elmélyedést (szamádhi) biztosít a törekvőnek. Ha akár öt éven keresztül napi ötszáz fekvőtámaszt vagy guggolást csinálsz vagy napi ötven húzódzkodást végzel, az semmilyen módon nem fogja elősegíteni ennek a titokzatos erőnek, a kundalinínek a felébresztését. Az ászanák gyakorlása nem költséges. A jógi tornatermében nincs szükség súlyzókra, hevederekre, bordásfalra és korlátra. A legtöbb, amire szükséged lehet, egy egyszerű, puha szőnyeg vagy takaró, amelyen az ászanákat végzed.

Kik gyakorolhatják az ászanákat?

Általánosságban elmondható, hogy tíz-tizenkét éves kor után mindenki gyakorolhatja ezeket az ászanákat. A húsz-harminc éves emberek minden ászanát könnyen végeznek. Egy-két hónapnyi gyakorlással a merev izmok, inak és csontok rugalmassá válnak. Még az idős emberek is végezhetnek minden ászanát. Ha túl megerőltetőnek érzik, a sírsászanát (fejenállást) elhagyhatják. De vannak olyan időskorúak, akik rendszeresen gyakorolják a fejenállást is.

A nőknek is kellene ászanákat gyakorolniuk. Ha a nők egy adott ászanasort mindennap módszeresen, figyelemmel és érdeklődéssel elvégeznének, csodálatos egészségre és életerőre tehetnének szert. Ha az anyák egészségesek és erősek, gyermekeik is egészségesek és erősek lesznek. A fiatal nők megújulása az egész világ megújulását jelenti.

A jógagyakorlatok terápiás értéke

Az ászanák az izmokat rugalmassá, a gerincet hajlékonnyá teszik, fejlesztik a szellemi képességeket és a tüdőkapacitást, erősítik a belső szerveket, és megnövelik az élettartamot. A jógaászanák gyakorlásával a vér bőséges oxigénellátásban részesül, a vénás vér felhalmozódása megszűnik, a test energiával telítődik, a gerincoszlop és az agyi idegközpontok megerősödnek és újjászületnek; az emlékezőképesség javul, az intellektus élesedik, az intuíció pedig fejlődik.

Az ászanák gyakorlása fiziológiai egyensúlyt hoz létre a testben, és az elme nyugalmát is megteremti. A jógagyakorlatok ellazítják a testet, és minden feszültség eltűnik. Az ászanák gyakorlása megszüntet minden betegséget, és a testet könnyűvé, egyben szilárddá, erőssé teszi. Minden ászana jó valamely betegség kezelésére. Tudatosítsd magadban az ászanák e csodálatos erejét.

A sírsászana (fejenállás) hasznos az eltompult agy serkentésére. Fejleszti az intelligenciát és az értelmi képességeket, valamint az emlékezőtehetséget. Segít az ódzsasz sakti (szexuális energiából szublimált spirituális energia) agyban való elraktározásában. Segít a brahmacsarja (önmegtartóztatás) fenntartásában. Sok betegséget meggyógyít, emellett javítja a látást és a hallást, mivel élénkíti az agyi vérkeringést.

A szarvángászana (gyertyaállás) serkenti a pajzsmirigy működését, erősíti a tüdőt és a szívet, és rugalmassá teszi a gerincet. A sírsászana és szarvángászana növeli az életerőt, és késlelteti az öregedést. A gerincet hajlékonnyá teszik, energizálják, és megfiatalítják az egész szervezetet. Hatásukra az agyalapi mirigy felélénkül és energiával telik meg.

A matszjászana (halállás) a tüdőt, az agyat és a szemet erősíti, továbbá a gerinc felső szakaszát.

A pascsimóttánászana (ülésből előrehajlás) és a majúrászana (pávaállás) növeli az emésztőtüzet, és javítja az emésztést. A pascsimóttánászana a hasi zsírlerakódásokat is csökkenti.

A bhudzsangászana (kobraállás), a salabhászana (sáskaállás) és dhanurászana (íjállás) serkenti a bélperisztaltikát, megszünteti a székrekedést, és gyógyítja a hasi betegségeket. Az íjállásban történő jobbra-balra hintázás nagyon jól megmasszírozza a hasűri szerveket.

Az agniszára krijá (az emésztés tüzének aktivizálása), az uddijána bandha (hasösszehúzás) és a majúrászana (pávaállás) szintén elősegíti a jó emésztést és a jó étvágyat. Az ardhamatszjéndrászana (fél gerinccsavaró gyakorlat) jó a májnak és a lépnek.

A tádászana (hegyállás), a trikónászana (háromszögállás) és garudászana (sasállás) megnöveli a testmagasságot.

A savászana (hullapóz) ellazítja a testet és az elmét, és tökéletes egyensúlyt és nyugalmat ad.

Az ászanákat és pránájámát nem azért gyakoroljuk, hogy hatalmas izmaink legyenek. A nagy izomzat nem jelent egészséget. A belső elválasztású mirigyek és a zsigerek, de legfőképpen az idegrendszer és az elme egészséges és harmonikus működése az, amire szükség van. A jógaászanák és a pránájáma rendszeres gyakorlása révén mindez megvalósul