Sivánanda az iszlámról
Iszlámnak nevezte Mohamed, Arábia prófétája az általa alapított vallást. Az iszlám arab szó, mely békét jelent, és az Isten akaratának való engedelmességet: önátadást, valamint az isteni kinyilatkoztatások és parancsolatok elfogadását.
Isten neve az iszlámban Allah. Mohamed igehirdetésének célja az volt, hogy megalapítsa az egyetlen Isten, Allah vallását. Az iszlám az egyetemes testvériség vallása. Az iszlám szerint az igaz vallás lényege a megingathatatlan egyistenhit. Mohamed vallása nem tesz különbséget kaszt és kaszt, felekezet és felekezet között.
„Nincs más Isten, csak Allah, akinek Mohamed a küldöttje.” Ez az iszlám prófétájának alapvető tanítása, az iszlám tana. Az iszlám vallást ezzel a tömör mondattal lehet röviden kifejezni. Mohamed Isten egyedülállóságát prédikálta, és Isten szeretetét, a szülők és idősek tiszteletét, a nők megbecsülését és a nemes életvitelt tanította. Az alamizsnálkodás vagy jótékonykodás vallási kötelességnek számított. Mohamed azt mondta: „Minden jó cselekedet jótékonykodás. Ha rámosolyogsz a testvéredre, az jótékonykodás. Ha egy vándort útba igazítasz, az is jótékonykodás.”
Az iszlám prófétája maga is az ahinszá (nem ártás, erőszakmentesség) tanításának nagy tisztelője volt. Az emberek bármilyen módon való bántalmazása vagy bármely élőlény elpusztítása elítélendő. Mohamed azt tanította, hogy az ítélet napján szigorúbb megítélés alá esik az, aki kegyetlenül bánt a kiszolgáltatott teremtményekkel. A Próféta hívei lelkére kötötte, hogy az övékétől eltérő nézetű és hitű emberekkel szemben mindig teljes megértést mutassanak. A Korán kijelenti: „A vallás ne jelentsen kényszert.”
E vallás szépségét elcsúfítja néhány iszlámhívőnek az iszlámhoz méltatlan viselkedése. A Korán világosan kinyilatkoztatja: „Nem lehet igazhitű az, ki testvérének nem azt kívánja, amit magának kívánna. Isten nem lesz szeretetteljes ahhoz, aki nem viseltetik szeretettel az Ő teremtményei iránt. Isten számára az a legkedvesebb, akiből a legnagyobb jóság árad az Ő teremtményei felé. Akitől az emberiségnek csak java származik, az az emberek legjobbika. Isten minden teremtményét a családtagjának tekinti. Fölöttébb kedves Isten számára az, ki a legtöbb jótéteményt próbálja cselekedni teremtményeivel. Adj enni az éhezőnek, látogasd a beteget, és szabadítsd ki a foglyot, ha igazságtalanul vetették börtönbe! Segíts minden elnyomotton, legyen az muszlim vagy nem muszlim. Mindenekelőtt szeresd embertársadat!” Mohamed próféta inkább etikát, mint mély filozófiát tanított az embereknek, mivel nem rendelkeztek megfelelő iskolázottsággal.
A muszlimok szent könyve a Korán, mely sokféle témával, hittétellel, erkölcsi kérdéssel, törvényhozással, államügyekkel, az egyén magatartásával és dolgaival foglalkozik. A Korán kijelenti: „Bárki elérheti az üdvözülést hite vagy jó cselekedetei által. A feláldozott állatok húsa és vére soha nem jut el Istenhez, de a belső tisztaságod eléri Őt. A megölt állatok húsa és vére nem hoz megváltást számodra. Öld meg az egót! Szolgáld a szenvedő emberiséget! Áldozd pénzed, időd és energiád a szegények és elnyomottak szolgálatára! Ez elhozza az üdvösséget vagy szabadságot.”
A dzsihád a vallásos buzgóság kifejezése. Nem azt jelenti, hogy háborúba kell szállni a hitetlenek ellen. Az iszlám szigorúan tiltja a gyakorlása érdekében kifejtett erőszak alkalmazását. A vallás nem jelenthet kényszert.
Az iszlám azt tanítja, hogy követőinek magukon kell viselniük Allah sokszínűségét. Senki nem lehet muszlimmá és nem érheti el Allahot, ha nem ismeri el minden vallás lényegi igazságait.
Nem szerepel az iszlámban sehol, hogy egy muszlimnak harcolnia kellene a vallás életben maradásáért, sőt az iszlám tiltja a harcot. Ehelyett azt mondja: „Fegyvert ragadnod tilos, kivéve önvédelem céljából.” A Korán minden mondatában a következőre figyelmezteti az önkényeskedőket: „Ha mások felett zsarnokoskodsz, ha kegyetlen vagy hozzájuk, el fogod nyerni méltó büntetésed.”
Az iszlám a béke vallása, az Isten akaratának való engedelmesség. A hithű muszlimnak toleránsnak kell lennie. Az iszlám minden vallás igazságát tanítja. Azt hirdeti, hogy Isten prófétákat és vallási tanítókat küldött az emberiségnek azért, hogy megmutassák a jóság ösvényét, és megtanítsák az élet nemes dolgait, azt, hogy hogyan legyünk kedvesek, nemes szívűek, megbocsátóak, jók és igazságosak. Az iszlám arra is megtanít, hogy ne csak az emberekkel bánjunk kedvesen és megértően, hanem az állatokkal is.
Röviden összefoglalva
Az iszlám filozófiai szempontból igen emelkedett. Azt tanítja, hogy minden Istentől való, hogy nincs olyan szépség a világon, amely ne az Ő szépsége lenne, s hogy nincs olyan szeretet az ember szívében, amely ne az Ő szeretetéből táplálkozna.
Részlet Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz c. művéből
Hasonló tanításokat ide kattintva olvashatsz.
***
VÁRUNK SZERETETTEL AZ ÉV MINDEN NAPJÁN A NEKED VALÓ JÓGÁVAL
- Jógatanfolyamok kezdőknek és haladóknak.
- Oktató képzések.
- Jógafilozófia az alapoktól a felsőfokig.
- Jógaterápia és ájurvéda.
- Jógaéletmód, elvonulások és jógatáborok.
„A Jóga gyakorlásával megnő az energiád, az életerőd, az élethosszod és az egészséged szintje.” – Szvámí Sivánanda
„Bárki jógázhat, nem számít, mennyi idős, milyen vallású, milyenek az anyagi és egyéb körülményei. Fiatal vagy öreg, beteg vagy egészséges – mindenkinek hasznára válhat ez az évezredes tudomány.” – Szvámí Visnu-dévánanda
Látogass el a FACEBOOK oldalunkra is, ahol folyamatos friss híreket és tanításokat olvashatsz a jógával kapcsolatban.